Wekerle a Dél-Pesten elhelyezkedő Kispest városrésze. Építése számos neves építész bevonásával1908-ban kezdődött. Az építéskor ötvenezer fát ültettek el, tizenhatezer gyümölcsfát, lakásonként négyet. A kerítések mellé sok helyen ribizlibokrok kerültek. Wekerletelep 2011 szeptemberében műemléki jelentőségű területté (MJT) vált. A Wekerle telepen lakók tudják a hely jelentőségét, különlegességét és fontos számukra mind a műemléki jellege, mind a közösségi életre ható tér elrendezés, illetve a falusias jelleg. A telep az Ebenezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom (Garden city movement) egyetlen magyar példája. Mindenki mindenkit ismer, az emberek köszönnek egymásnak az utcán. A tér visszahat, ösztönzi az embereket a közösségi életre. Közel vannak a telkek egymáshoz, az itt élők az átlagos budapestinél jobban ismerik a szomszédjaikat. „Kerítésen át borozunk” – előbb-utóbb valaki előhoz valamit. Erős wekerlei identitástudat él a helyiekben, úgy tartják, „Nem szomszédok vagyunk, hanem wekerleiek”. Az ÁW kezdeményezője és mai napig fő katalizátora egy civil ügyekben nagyon aktív helyi lakos, aki a kezdetekben néhány wekerleit maga mellé állítva zöld programok szervezésével indította be az átalakulást. Egy országos civil szervezet - a Védegylet, és egy helyi civil szervezet - a Wekerle Társaskör Egyesület adták a hátteret a kezdeményezésnek. Az ÁW mozgalmat ma már egy 15 fős szervezői kör segíti tovább vinni. A mozgalmat mára számos „amőba-szerű”, informális csoport alkotja. Témájukat tekintve sokfélék, de magukévá tették a ’transition town’ ideológiát, így legfontosabb összekötő kapocsuk a környezettudatosság. A Mozgalomhoz kb. 50 fő rendszeres résztvevő, segítő, önkéntes is bekapcsolódott. Az ÁW tagjai alapvetően civilek. Ebből adódóan hosszabb távon kettős feladata van a közösségnek, egyrészt fenn kell tartani önmagukban és egymásban a lelkesedést, másrészt amikor más szervezetekkel, intézményekkel dolgoznak együtt, akkor szervezetten kell dolgozniuk. Utóbbi fejlesztése még a közösség előtt álló feladat, a lelkesedés fenntartása azoban eddig jól ment. Részben van egy közös jövőkép, hogy milyennek szeretnék látni Wekerlét, részben a közösséghez való tartozás élménye nagyon erős, számítani lehet egymásra, akár a közös ügyeken kívül is. A baráti kapcsolatok működtetik az egész mozgalmat. Lendületet adnak az eddigi sikerek is, 2 év alatt sokat elértek. A kezdeményezések kapcsán sokat változott a telep a javára és már átment a köztudatba, hogy van egy ilyen szervezet. A mozgalom híre a programok által jut el az emberekhez, új érdeklődőkhöz. A közösség képes magához vonzani a hasonló érdeklődésű embereket. Van egy ős-korosztály Wekerlén, ők ebből egy picit kimaradnak. Kérdés, hogy őket hogyan lehet megszólítani, bevonni a zöld programokba. A Mozgalom egyik sarokköve a tapasztalatcsere, a folyamatos fejlődés és tanulás. A közösség tagjai egymás között is megosztják és kifelé is közvetítik tudásukat illetve informálódnak kívülről. Egy ilyen sokszínű civil közösség sokféle tudással is rendelkezik, mely erős építő erő. Hogy teszik láthatóvá magukat? Fenntartott helyük van a Wekerle Újságban, ahova cikkeket írnak. Blogot vezetnek, jelen vannak a Facebook-on (Átalakuló Wekerle, Kispesti Menzafigyelő, Wekerlei Kispiac). Hírlevelük van. Standolnak a wekerlei rendezvényeken. A programokat ezeken túl palakátokkal hírdetik. A mozgalom egyes csoportjainak külön kitűzőt csináltattak, melyek adományért elérhetők bárki számára. Tervben van egy „ÁW mozgalom tagja” cím, melyet megjeleníthetne minden helyi kezdeményezés, mely megfelel az átalakulás ideológiájának. Működési forma és finanszírozás? A tagok jórészt civilek, ellentételezés nélkül dolgoznak. Az önkormányzatnál elérhető egy éves minimális összeg működési támogatásra. Ezen felül maximum adományokból tudják a dologi kiadásaikat fedezni. Nem bejegyzett közösség révén pályázni nincs lehetőségük. A jövőben valószínűleg egyesületet vagy szociális szövetkezetet alapítanak. Ez nyitott kérdés. Közösség önszerveződési kultúrája Wekerlén erős közösségi élet van, bár az átjárás az egyes csoportok között néha nehézkes. Az ÁW, mint a neve is mutatja mozgalomként határozza meg önmagát, létrehívói tudatosan alkalmazzák a átalakuló városok módszertanát, mind a közös munkaszervezésben - külön csoportok -, mind a döntéshozatalban, kommunikációban, illetve a problémák meghatározásakor, identitás formálásakor. Az aktív érdekérvényesítés legjobban a menza csoport és az energia hatékony munkacsoportnál ragadható meg. Az ÁW tagjai jelenleg inkább értelmiségiek, talán ezért is tudatosabbak, nagyobb rálátással bírnak globális kérdésekre is. Az aktív állampolgárság, érdekérvényesítés terén is példaértékű a munkájuk, a kis sikerekkel egymásban is erősítik e kettő fontosságát. (Olyanok is bátrabban kiállnak magukért, környezetükért, akik korábban nem tették.)