A Pro Cserehát Egyesület projektterve 2010-ben a Nobel-díjas közgazdász, Muhammad Yunus Social Business ötletpályázatán nyert, valamint az Erste Alapítványtól nyert támogatás segítségével indult el a Pro Lecsó. A név adta magát: olyan ételről van szó, amit szinte mindenki szeret, könnyen lehet megfőzni és zöldségből van.
A program keretében az egyesület együttműködik a helyi önkormányzatokkal annak érdekében, hogy helyben területet kapjanak. Nem közösségi keretek jönnek létre, mert az önkormányzatnak világos fenntartói feladatai vannak (biztosítja a terület körbe kerítését, vizet, szerszámot, stb.), ez a szerep azonban településről településre változik. A kertekben rászorulók dolgoznak, saját szabadidejükben, saját fogyasztásra termelnek. Ha felesleg keletkezik, akkor abban is segítenek, hogy mit kezdjen vele a pro lecsós kertész.
Az adott helyszínen három-négy alkalmas állapotfelméréssel, toborzással kezdenek. Képzést és tankönyvet is biztosítanak a későbbi eligazodáshoz. De kellenek a helyiek is: minden helyszínen lesz egy helyi oktató-intéző. A kertet művelőknek pedig nemcsak a közös kertben, hanem a saját otthonaikban is kell kertészkedniük. A programba jelentkezők aláírnak egy kvázi szerződést is, ami az elkötelezettség erősítését, a felelősségérzet kialakulását szolgálja.
A kerteket úgy alakítják ki, hogy vetésforgóban olyan növényeket ültetek egymás mellé, amelyek védik egymást-magukat, így mintegy öngyógyítja magát a terület. Vegyszermentes a gazdálkodás, de bionak nem mondható, mert nem bevizsgált, minősített biogazdálkodásról van szó.
A termelés szakmai felügyeletét az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) adja, a program megvalósítása során használt tananyag a Pro Cserehát fejlesztése, a biokertészeti rész kidolgozásában többek között a Gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének (KTI) munkatársai segítettek.
