A Megfelelő Technológia szemlélete

A megfelelő technológia kifejezés (angolul appropriate technology) olyan gondolkodásmódot takar, ami az embert helyezi a középpontba a profit és a gazdasági termelékenység helyett.

A munka gépesítésének két fajtáját különböztethetjük meg: az egyik az ember képességeit és erejét fokozza, a másik az embert mechanikus szolgává változtatja.

A megfelelő technológiai fejlesztések helyi erőforrásokon (alapanyagok, tudás, kreativitás, munkaerő) alapulnak és helyi igényeket szolgálnak ki. Az egyes megfelelő technológiai megoldások (pl. konkrét berendezések, projektek, fejlesztések) így csak az adott helyszínen, közösségben számítanak igazán “megfelelőnek”, ha pusztán átemeljük őket egy másik településre, ott már lehet, hogy egyáltalán nem illeszkednek a helyi adottságokhoz és igényekhez. Ezért alapvető fontosságú, hogy ne ragadjunk le a konkrét technológiák szintjén, hanem a tervezési megközelítést tegyük magunkévá, akkor leszünk képesek helyi szinten megfelelő technológiai megoldásokat kidolgozni -- akkor látjuk a fától az erdőt.

Egyszerű megoldás a vízhordásra Afrikában guruló hordókban (jobb oldali kép) , a fizikailag megterhelő fejen hordás helyett (bal oldali kép)

Egyszerű megoldás a vízhordásra Afrikában guruló hordókban (jobb oldali kép), a fizikailag megterhelő hordás helyett (bal oldali kép) [képek forrása: www.hipporoller.org]
 

Olyan módszerekre és tárgyi eszközökre van szükségünk, amelyek:

  • elég olcsók ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenki számára elérhetők legyenek
  • kis léptékben alkalmazhatók
  • összeegyeztethetők az emberi kreativitással
  • helyi munkaerőre, tudásra és alapanyagokra támaszkodnak
  • helyi irányítás alatt állnak
  • kevéssé terhelik a természeti környezetet

Közgazdasági megközelítéssel úgy is felfoghatjuk, hogy a „keresletet” maga a helyi közösség tényleges igényei alkotják -- és a „kínálatot” is ők teremtik meg a megfelelő technológiák bevezetése révén. 

Egy másik fontos tényező a megfelelő technológia szemléletrendszerében, hogy ezek általában nyílt forráskódúak (open-source), azaz szabadon felhasználhatóak és terjeszthetők. A verseny szerepe minimális, az együttműködés, ismeretátadás pedig mindenki javára válhat: egyrészt nem jelent konkurenciát egy közösség számára, ha más közösségek is elmozdulnak az önrendelkezés felé; másrészt ezek a technológiák közösségi alapon fejlődnek, tehát minél többen dolgoznak rajtuk és alkalmazzák őket, annál több tapasztalat halmozódik fel, ezáltal jobban halad a fejlesztés is.

Számos nemzetközi és helyi szervezet foglalkozik ilyen megoldások bevezetésével szerte a világon és ezek dokumentációja sokszor ingyenesen letölthető, sőt adatbázisokba gyűjtve elérhető az interneten. Ezek a megújuló energiaforrásoktól, a vízellátáson és a szennyvíztisztításon keresztül az élelmiszer-előállításig széles palettán nyújtanak példát fenntartható technológiák alkalmazására, úgy hogy magát a közösséget teszik képessé a problémák megoldására egyszerű gyakorlati tudás átadásával.

A fenntartható technológiák nemcsak a környezet megkímélését szolgálják, hanem a társadalmi különbségek csökkentését is. Fontos, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések ne csak az értelmiséget, középosztályt célozzák meg, hanem a sérülékenyebb társadalmi csoportok számára is reális lehetőséget teremtsenek; ne csak a megszokott nagy befektetésigényű high-tech „zöld” megoldásokban gondolkozzunk (pl.: nagy teljesítményű szélturbinák vagy napcellák), melyek növelik ugyan függetlenséget energetikai szempontból, viszont eközben újabbakat alakítanak ki a berendezések gyártói, karbantartói felé. Az igazi függetlenséget az jelenti, ha magát a technológiai tudást is birtokolja a közösség és önállóan rendelkezhet fölötte.

 
Víztartályos csikós kályha Nagyszékelyben.

 

 

Linkek (angolul):